NOBILITAS CARPATHIAE
Magyar nemesi családok felvidéki
CIVIL SZERVEZETE
Strba Sándor érsekújvári helytörténész előadása gróf Forgách Ádám érsekújvári várkapitány emléktáblájának leleplezése alkalmából
Érsekújvár, 2011. szeptember 24.
Főtisztelendő püspöki Helynök Úr!
Tisztelt Hölgyeim, Uraim, kedves újváriak!
„Históriát tisztán, szükség szerinti
rendben,…világosan,…kétértelműség
nélkül kell írni, …hogy a történelem
az élet mestere, az igazság fénye legyen.
(Zsámboky János II. Miksa császárhoz, Bécs, 1567.)
Az imént idézett Zsámboky gondolatok azt sugallják, hogy a történetírás mozgató rugója, az igazság keresése csakis a múlt minél hitelesebb és pontosabb feltárásával képzelhető el.
Az emlékezés felelősség s egyben elkötelezettség is, hiszen felelősségünk teljes tudatában csak úgy tekinthetünk jövőnkre, ha megőrizzük és számon tartjuk múltunk jeles évfordulóit, neves személyiségeit. A múlt dicső hagyományainak ápolása egyben jelentéstétel is a jelen és számadás a jövő előtt.
Ma gróf Forgách Ádám országbíró, főispán, az érsekújvári várkapitány emléktáblájának a leleplezése alkalmából gyűltünk össze. De ki is volt tulajdonképpen gróf Forgách Ádám?
Mielőtt azonban e kérdést megválaszolnám, engedjék meg, hogy a bevezetőben idézett Zsámboky gondolatokat szó szerint értelmezve: ”mi szerint históriát tisztán, világosan kétértelműség nélkül kell írni”– elmondjam, hogy az előttünk látható Forgách-bástya nevét nem gr. Forgách Ádámról kapta, hanem ghymesi gróf Forgách Simon dunáninneni főkapitányról, a vár első kapitányáról, az egyik leghíresebb törökellenes harcosról a 16. században, aki részt vett a vár építésének utolsó szakaszában és az új várkapitányt is Kielmann András személyében ő nevezte ki.
E kétértelműség rövid tisztázását követően térjünk vissza gróf Forgách Ádám személyéhez, életének és ténykedésének ismertetéséhez.
1601-ben született és 1681 őszén hunyt el. A Forgách család már korán két főágra, a ghymesi és a gácsi ágra szakadt. Ez utóbbihoz tartozott Forgách Ádám, aki 1640-ben grófi címet kapott elsőként ebből az ágból. Háromszor nősült, 7 gyermeke volt, köztük Simon országos szerepet játszott a Rákóczi szabadságharcban. Gróf Forgách Ádám 1643 májusától érsekújvári főkapitány és dunáninneni kapitány
1652-ben részt vett a nagyvezekényi csatában, ahol a török feletti győzelem azért volt jelentős, mert például szolgált ahhoz, hogy a török nem legyőzhetetlen és nincs joga más nemzeteket rabigába taszítani.
Számunkra, érsekújváriaknak gróf Forgách Ádám személye elsősorban azért fontos, mert 1643-tól viselte az érsekújvári várkapitányi rangot.
És most ugorjunk egy-két évtizedet a történelemben. 1662-őt irunk, amikor is a Magas Porta (török szultán kormánya) úgy döntött, hogy hadjáratot indít a bécsi császár ellen. A törökhad vezetőjévé a szultán Köprülüzádé Ahmed Fazilt nevezte ki, aki 1663. III. 18-án indult el kíséretével Isztanbulból. Bécs előtt három erős vár állott: Győr, Komárom és Érsekújvár. A nagyvezér úgy döntött, hogy először Érsekújvárt foglalja el, mert gazdag környéke nagy hadizsákmánnyal kecsegtetett, és a vár bevételével szabaddá vált az út Bécs felé. Augusztus 11-én az Újvár környékén felgyújtott falvak már jelezték a kb. 52 000 fős török sereg közeledtét.
A nagyvezér levélben üzenetet küldött Forgách Ádám várkapitánynak, hogy a várat két napon belül adja át. Forgách Ádám erre a levélre a következőket válaszolta: „Ne mondjátok, hogy az én hadseregem megtöretett, a várban húszezer harcedzett keresztényem van. A vár a királyé és én nem adhatom át. Akármit lássak is a parancs Istené. Mária erőnk nekünk, segítőnk lesz.”
Szeptember 23-án az ostromló török sereg heves támadást indított a Frigyes bástya ellen. Szeptember 24-én kitűzték a megadást jelentő fehér zászlót, IX. 26-án a várőrség teljes fegyverzetével elhagyta a várat. Érsekújvár sorsa 22 évre megpecsételődött.
Forgách Ádámot Győr várába zárták, ahol egy esztendeig raboskodott annak ellenére, hogy a nagyvezér bizonyságot adott Forgáchnak, miszerint ő a vár feladásával eleget tett minden kötelezettségének. Amikor sikerült a haditörvényszék előtt tisztáznia magát a vád alól, felmentették.
1668-ban ismét nádorjelölt, 1670-ben országbíró, 1681-ben hunyt el. Nagyszombatban van eltemetve.
Egy nemzet kulturális szintjét saját történelmével méri. Bár az érsekújvári vár 1663-ban elesett, nevét Forgách Ádám a történelemben érsekújvári várkapitányként és jeles törökellenes harcosként írta be.
Személye alkotja azoknak a szellemi elődöknek a sorát, akikre utódaik büszkén hivatkozhatnak, és akiknek példájából bátorságot és erőt meríthetnek.
Forgách Ádám méltán kiérdemli Érsekújvár városának elismerését, és az itt ma elhelyézre kerülő emléktáblája az utókor kegyeletének biztosítéka.