NOBILITAS  CARPATHIAE

Magyar nemesi családok felvidéki

CIVIL SZERVEZETE

 

 

 

PhDr. Miroslav Eliáš családtörténész előadása gróf Forgách Ádám érsekújvári várkapitány emléktáblájának leleplezése alkalmából

Érsekújvár, 2011. szeptember 24.

 

Főtisztelendő püspöki Helynök Úr!

Tisztelt jelenlévők!

 

Örömömre szolgál az a megtiszteltetés, hogy ez alkalommal Önök színe elé álljak és röviden tájékoztassam Önöket a Forgách család történelmünkben lejátszott szerepéről különös tekintettel térségünkre, mert ez a nemzedék, amely eredetét a Hont-Pázmány főúri családtól vonatkoztatja, mélyem belevéste magát történelmünkbe. A család némely ágának leszármazottjai ma is élnek. Az egyik, szlovákiai ág leszármazottai jelen voltak a gimesi kastélyban található családi múzeum megszületésénél.

1241-ben történt, amikor a Hont-Pázmány családbeli András a muhi mezőn vívott tatárok elleni csatában megmentette IV. Béla király életét az által, hogy lovat adományott neki. Ő volt a Forgách nemzedék alapító tagja és utódait mintegy megbélyegezte hősiességgel és vitézséggel. A királytól a Nyitra (Nitra) és Aranyosmarót (Zlaté Moravce) között lévő Gimest (ma Jelenec) kapta adományként, ahol várat épített és néhány évszázadra ez lett családi székhelyük. Ettől a helységtől ered a „ghymesi“ nemesi előnevük.

Ma itt gróf Forgács Ádám személyére emlékezünk. Annak ellenére szeretném megemlíteni legalább néhány nevezetesebb felmenőjét és laszármazottját. Az egyik, I. Péter, Nyitra vármegye főispánja, a komjáti (Komjatice) vízimalmot kezde építeni, amely később a család legjelentősebb birtokává vállt. A család temetkezési helye a felsőelefánti (Horné Lefantovce) kolostor temlomában volt. Péter unokája Gergely és Gergely fia I. Zsigmond is főispánok voltak. Ádám dédapja pedig királyi kincstárnok volt. Zsigmond 1560-ban Ferdinánd császártól megkapta az örökös bárói rangot. Ekkor tűnik fel az ozmán – török elleni harcok során I. Simon, a ma ünnepelt Ádám nagyapja, aki a 16. század legnevezetesebb vitéze volt. A nagysurányi (Šurany) vár 19 évig szolgált székhelyéül, ahol a Komáromtól Murány vidékig terjedő Dunán inneni térség kapitányi tisztségét töltötte be. Abban az időben az érsekújvári új erődöt építették és az egyik bástyája utánna kapta elnevezését. Simon a felépült érsekújvári erőd első várkapitánya lett, de később, korára való tekintettel lemondott erről a tisztségről és élete hátralévő idejét a sárosmegyei hertneki (Hertník) kastélyában, távol a harcterektől töltötte le. Itt is temették el, ahol sírköve máig fennmaradt.

Simon elsőszülött fia II. Zsigmond jelentős államférfi, diplomata és bíró volt. 1618-ban nádorrá választották. Amikor kitört Bethlen Gábor felkelése és Érsekújvárt elfoglalták a felkelők, a császári hadsereg, amelyben Zsigmond is szolgált, vissza akarta szerezni az erődöt. Zsigmond azonban annyira legyengült állapotban volt, hogy Nagyszombatra (Trnava) vitette magát, ahol egy hónap múlva meghalt.

Ádám Forgács Zsigmondnak és második feleségének, Thurzó Zsuzsannának elsőszülött fia volt. 1601-ben született. Tanulmányai befejezése után 1622-ben megválasztották Nográdmegye főispánjává és ezt a tisztséget az 1681-ben bekövetkezett haláláig töltötte be. Székhelye a Losonc (Lučenec) melletti Gács (Gáč) vára volt. Nagy dicsőséget szerzett 1652-ben, amikor a nagyvezekényi csatában legyőzte a környéken portyázó török sereget. A törökök ugyan vereséget szenvedtek, de a csatában elesett négy fiatal Esterházy is.

1670-ben országbíróvá választották. Harci és hivatali feladatainak betöltése közben arra is jutott ideje, hogy a természettudománnyokkal foglalkozzon. Az ő társaságában tevékenykedett Bonanus János természettudós, akit Forgács Ádám és Lippay György érsek azzal bíztak meg, hogy Pozsonyban (Bratislava) és Besztercebányán (Banská Bystrica) botanikus kertet létesítsen. Élettapasztalait, főleg az érsekújvári csatát illetően, könyvbe foglalta. Halála utány a nagyszombati (Trnava) székesegyházba temették apja és nagybátyja, Forgács Ferenc esztergomi érsek mellé.

Ez tehát röviden a Forgách nemzedék történelmi szerepe. Csak az a kár, hogy a nagyszombati (Trnava) székesegyházban, ahol gróf Forgács Ádám el van temetve, nem maradt fenn egy emlékmú sem. Ezért kijelenthetem, hogy ez az elméktábla, amelyet rövidesen leleplezünk, az egyetlen emlékmű, amely gróf Forgács Ádám generálisnak ad tiszteletet.